Frank Lampard a Man City mezében, sőt, Lampard gól a Chelsea ellen... Az hogy haragudjunk-e Super Frankre, hogy Chelsea szurkolóként hogy éljük meg ezt az érzést, nem e blog lapjaira tartozik. Megnézünk viszont néhány hasonló esetet a múltból.
Fontos kiemelni, hogy a Chelsea a történelme során nagyon rövid ideig volt csak igazán top klub. Tehát ha annak idején valaki tőlünk az Arsenalba, a Liverpoolba, vagy a Man Unitedbe igazolt, az egy normális lépés volt felfelé a jobb karrier érdekében (még ha ennek nyilvánvalóan akkor sem örültek a Chelsea szurkolók).
Így tett például Ray Wilkins (akit mi "fiatalok" másodedzőként ismerhettünk meg), aki 18 évesen már a Chelsea kapitánya volt, de túl nagy tehetség volt ahhoz, hogy az 1979-es, pocsék anyagi helyzetben lévő Chelsea megtarthassa hosszú távra. Igy igazolt a Manchester Unitedhez.
Ugyancsak kellemetlen volt az ötvenes-hatvanas évek gólvágójának, Jimmy Greaves-nek az elvesztése. (Ő tartja az egy szezon alatt lőtt gólok rekordját, 43-at!) Greaves 1961 nyarán igazolt az AC Milanba, de még az év decemberében visszatért Angliába. A Chelsea és a Spurs ajánlatát is elfogadta az olasz klub, de végül a csatár a Tottenhamhez írt alá, ahol több trófeát is nyert, és az 1966-os világbajnok angol csapatba is beválogatták.
Az edzővel való összezördülés több nagy kedvenc távozását is okozta. A legnagyobb sztárok közül Peter Osgood is így járt, akinek kocsmázós playboy életmódját egyre kevésbé viselte el Dave Sexton menedzser. Osgood 1974-ben, 27 évesen igazolt át a Southamptonba. A nyolcvanas évek kedvence, Kerry Dixon is rosszul viselte hogy 31 évesen kegyvesztetté vált, és nem kapott esélyt hogy megdöntse Tambling (akkori) gólrekordját.
Lampard a klubtörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, így most nem hozok fel olyan példákat, hogy Gus Poyet a Spurs-be igazolt tőlünk. Ha a klubban játszott meccsek rekordereit nézzük, így fest a kép:
| Játékos |
CFC karrier |
Mit lépett? |
| Ron Harris | 19 év | A rekorder hátvéd kitartott a legnehezebb idöszakokban is, majd 36 évesen igazolt át egy kiscsapatba, a Brentfordba. |
| Peter Bonetti | 20 év | A hetvenes évek csodakapusa Chelsea-s karrierjét megszakítva 1975-ben tett egy rövid amerikai kitérőt, majd visszatért. 38 évesen távozott csak Ausztráliába. |
| John Terry | eddig 16 év | Továbbra is a klubnál, csapatkapitány. |
| John Hollins | 13 év | Az "aranykor" után, 1975-ben eligazolt, és nyolc évet játszott a QPR-ben és az Arsenalban. Az 1983/84-es szezonban visszatért a Chelsea-hez. |
| Petr Cech | eddig 10 év | Továbbra is a klubnál, cserekapus. |
| Dennis Wise | 11 év | A kilencvenes évek csapatkapitányát 35 évesen nálunk már öregnek tartották, így ő Leicester-hez igazolt. Később a Chelsea szurkolók által kevésbé kedvelt Millwallnál és a Leeds-nél is szerepelt. |
| Steve Clarke | 11 év | A kilencvenes évek népszerű skót hátvédje 35 évesen tőlünk vonult vissza. |
| Kerry Dixon | 9 év | A klubtörténet harmadik legjobb góllövője mindössze 31 éves volt, mikor távozott a klubtól, így még több más klubban is szerencsét próbált. A "kis" Luton Town-nal 1994-ben az FA Kupa elődöntőjében pont a Chelsea-vel került össze. |
