Vinnie Jones után ismét egy olyan játékost mutatunk be, aki bár kevés időt töltött a klubnál, a mai napig népszerű a szurkolók körében. Ugyancsak kapcsolódási pont, hogy Mickey Thomas sem volt egy hétköznapi figura.
A walesi középpályás a Wrexham-ben kezdte karrierjét; a későbbi legendás Chelsea-edző, John Neal kezei alatt lett belőle alapember. 1978-ban a Manchester Unitedhez igazolt, de elmondása alapján nehezen kezelte az állandó nyomást, és hogy rendszeresen hatvanezer ember előtt kellett pályára lépnie.
Három manchesteri év után az Everton, a Brighton és a Stoke következett, majd 1984 januárjában egykori edzője, John Neal hívta át a Chelsea-hez. Csupaszív játékával hamar megkedveltette magát a szurkolókkal.
Az első hazai meccsén (3-2 a Sheffield Wednesday ellen) rögtön két gólt lőtt, bár középpályásként nem a góllövés volt az elsődleges feladata (összesen 43 Chelsea meccsén 9 gólt lőtt.). A Chelsea 1984 tavaszán remek sorozatot produkált, és fel is jutott az első osztályba. Többek közt Thomas szerepe volt, hogy rutinjával segítse a tehetséges de viszonylag rutintalan csapatot.
Az 1984/85-ös szezont végig a klubnál töltötte, de 1985 nyarán dupla csapás érte: állkapocs-csont törés miatt hosszabb időre kiesett a szezonkezdés előtt, illetve az őt remekül ismerő John Neal edző is távozott a Chelsea-től. Utódja, John Hollins pedig rögtön igazolt is Thomas helyére egy új fiút, Jerry Murphy-t. 1985 szeptemberében így a WBA-hoz igazolt. Távozásában az is szerepet játszott, hogy az új edzőnek nem tetszett, hogy Thomas Wales-ből ingázott Londonba.
Rendszeresen Wales-ből jártam át Londonba. Tetszett, amikor Michael Ballack elmondta, hogy nem engedheti meg magának hogy Londonban éljen, amikor heti 120.000 fontot keresett. Így megérthetik az emberek, hogy én miért nem tudtam megélni ott heti 500 fontból.
Néha a hajléktalanoknak szánt szállásokon aludtam, egy tizesért, vagy elkértem a Stamford Bridge kulcsait a gondnoktól, és ott aludtam. Ilyenkor néha fociztam is egy kicsit a pályán. Aztán elaludtam a játékvezetői szobában vagy az öltözőben. Nem voltam egyedül, vittem magammal nőt is.
Ezt ma már nem tudnád megcsinálni. A szórakozás némileg eltűnt a mai futballból. Ma már minden jóval profibb, több a pénz. A játékosokat testőrök kísérik már. El vannak zárva a szurkolóktól.
Szerettem volna a Chelsea-nél maradni, de John Hollins lett az edző, és vele nem jöttem ki olyan jól. Nem akarta hogy továbbra is Wales-ből ingázzak.
A Chelsea után további számos klubban megfordult. Futballkarrierje utolsó nagy momentuma az volt, amikor 1992-ben (38 évesen), ismét a Wrexham játékosaként, szabadrúgásgólt lőtt az Arsenalnak.
1993-ban azonban ismét előtérbe került: a rendőrség elkapta pénzhamisításért, és 18 hónapos börtönbüntetést kapott.
Roy Keane heti 50.000 fontot keresett. Én is annyit kerestem, amíg a rendőrség rá nem talált a nyomtatómra!
Thomas ma a Man Unitednél és a Chelsea-nél is egyaránt népszerű, és gyakran kap meghívást szurkolói összejövetelekre. Néhány éve adta ki önéletrajzát, Kick-ups, Hiccups, Lock-ups címmel.
Akcióban a Manchester United ellen
Két veterán Chelsea drukkerrel, Mark Worrallal és Kelvin Barkerrel, a Stamford Bridge melletti Gate17 standnál. Thomas önéletrajza is a kínálatban.
