Szezonváró sorozatunkat 1998 nyarával folytatjuk. A Chelsea fennállása egyik legsikeresebb szezonján volt túl, hiszen két kupát is sikerült elhódítani (Ligakupa és KEK), és a bajnokságban is negyedik lett a csapat. Kezdett tehát "megnőni az étvágy".
A cikk forrásaként szolgáló évkönyvnek akkori játékos-menedzserünk, Gianluca Vialli írta az előszavát.
Nagy büszkeséggel töltött el, hogy gyözelemre vezethettem a csapatot a Ligakupában, a KEK-ben, és most remélhetőleg a Szuperkupában is. Remek "kupa-csapatnak" bizonyultunk.
De azt hiszem ti is tudjátok, hogy ez még nem elég. Hogy igazán nagy csapatnak tarsanak minket, a bajnokságban még jobban kellene teljesítenünk. Ahhoz hogy európai szinten nagy csapat legyünk, a Bajnokok Ligájában kellene játszanunk.
Nem hiszem hogy ez túl távoli cél lenne a mai Chelsea-nek. Lehet hogy nem sikerül még idén, de ez a célunk. Elég erősek vagyunk.
Szeretném megköszönni mindenkinek a stábban, hogy támogattak engem mint tapasztalatlan menedzsert az első hónapokban, egy feszült időszakban. Fantasztikusak voltak.
Akárcsak a játákosok, akik teljesítették az utasításaimat, és keményen megdolgoztak a sikerekért.
Szeretnék elbúcsúzni azoktól, akik távoztak tőlünk, különösen Stevie Clarke-tól, Sparky (Mark) Hughes-tól, Frankie Sinclair-től és Danny Granville-től.
Mindannyian köszöntjük az új stáb-tagokat és játékosokat. A stábot át is alakítottuk, és nagy hagsúly került az erőnléti edzésre. Nem kaphatunk már ki, csak mert az ellenfelünk fittebb nálunk!
Fantasztikus volt, hogy Frank Leboeuf a világbajnok csapat tagja lett, és hogy egy másik világbajnok, Marcel Desailly csatlakozott hozzánk.
Most hozzátok szólok, szurkolóink. Tudjátok hogy fantasztikusnak tartalak benneteket. De úgy ahogy a csapatnak is javulnia kell, ha sikereket akar elérni a bajnokságban, úgy kell fejlődnötök nektek is.
Ne csak a nagy csapatok ellen legyetek fantasztikusak. Próbáljátok meg ugyanezt azok ellen a csapatok ellen is, akiket papíron vernünk illene. Ha behúzzuk a kisebb meccseket is egygólos győzelmekkel, ti lesztek a Meccs Emberei, vagy asszonyai, gyermekei, és végül bajnokok lehetünk.
Ciao
Vialli jóslata bevált. Bár az 1998/99-es szezonban kupát nem nyert a csapat (igaz, az 1998 augusztusi Európai Szuperkupa lényegében ide sorolható), a bajnokságban sikerült megcsípni a bronzérmet, ami Bajnokok Ligája indulást jelentett az 1999/2000-es szezonban.
Gianluca Vialli
