Full Members Cup... Miről is van szó? Nem, ez nem a Ligakupa egyik ideiglenes elnevezése volt, valami épp aktuális szponzor alapján.
A Full Members Cup egy, 1985 és 1992 között évente megrendezett angol kupasorozat volt. Mivel az FA Kupa és a Ligakupa sem szünetelt, így ez volt a harmadik számú nemzeti kupasorozat. (Volt egyebként szponzora ennek a sorozatnak is: 1987 és 1989 között Simod Cup, 1989 és 1992 között pedig Zenith Data Systems Cup volt a hivatalos neve.)
Volt-e értelme egy újabb angol kupának? Nem valószínű. Az okot az angol csapatok európai kupaporondról való kitiltása adta (az 1985-ös Heysel-tragédia után), és a vélhetően "megzavarodott" FA rögtön három új kupasorozatot elindított. Az európai kitiltással pórul járt nagycsapatok megkapták a ScreenSport Super Cup-ot, de ez a sorozat egyetlen szezont élt csupán. Opcionális volt a nevezés a másik két kupára. Az első- és másodosztályú klubok (ők voltak a Football League "teljes értékű" tagjai - innen jött a "full members" elnevezés) kaptak meghívást a Full Members Cup-ba, a harmad- és negyedosztályúak pedig az Associate Members Cup-ba. A nagyobb klubok lelkesedtek a legkevésbé az új kupákért; az Arsenal, a Liverpool, a Man Utd és a Tottenham egyszer sem indult el a Full Members Cup-ban.
Maga az FA is tisztában volt az új kupák felemás megítélésével, de ők épp arra hivatkoztak, hogy ennyi csapatnak, amennyi az angol ligákban van, nem árt még egy-két új sorozat.
A lebonyolítás úgy nézett ki, hogy volt egy északi és egy déli csoport, melyek először csoportokban, majd kieséses rendszerben végül egy-egy csapatot delegáltak az "országos" döntőre, melyet a Wembley-ben rendeztek.
A Chelsea két alkalommal is megnyerte a trófeát: 1986-ban (a Manchester City-t 5-4-re legyőzve), és 1990-ben (1-0 a Middlesbrough ellen). Míg az utolsó szezonban, 1992-ben a "déli csoport" döntőjében (tehát lényegében az elődöntőben) alulmaradt a Southampton ellen (összesítésben 1-5).
A Full Members Cup 1992-ben, főképp a Premier League megszervezése miatt került eltörlésre. (A Premier League megalakulásával a régi Football League már csak a másod-, harmad- és negyedosztályt foglalta magában.) De persze várható is volt hogy nem húzza sokáig, és az is meglepetés volt hogy egyáltalán hét szezont kibírt.
1985/86
Mai szemmel lesajnált kis kupa volt a Full Members Cup, de az akkoriban az első- és másodosztály közt ingázó Chelsea-nek egy újabb esély volt valamiféle sikert elérni, és a Wembley-ben pályára lépni. 1972 óta nem játszott kupadöntőt a Chelsea a Wembley-ben, így nem csoda hogy az 1986-os fináléra 67.000 néző látogatott ki. Tegyük azért hozzá, hogy a döntőt leszámítva rendkívül alacsony nézettséget (otthon 6.800 és 8.500 néző) hoztak ezek a kupameccsek.
A kupasorozat abszurditását jellemzi, hogy a vasárnapi döntő előtti napon(!), szombaton még bajnoki fordulót tartottak, tehát egy hétvége alatt kétszer is pályára lépett a csapat.
A döntőben az akkori házi gólkirály Kerry Dixon nélkül állt ki a csapat, de David Speedie mesterhármasának és Colin Lee duplájának köszönhetően elviselte a csapat a másik csatár hiányát. A Chelsea 5-1-re húzott el, de a meccs legvégén három gólt szedett be (köztük Doug Rougvie öngóljával), így izgalmasan alakult a hajrá.
Csapatunk a döntöben: Steve Francis - Darren Wood; Joe McLaughlin, Colin Pates (c), Doug Rougvie - Pat Nevin, John Bumstead, Nigel Spackman, Kevin McAllister - Colin Lee, David Speedie (Kispados: Micky Hazard, Keith Dublin)
Menedzser: John Hollins
1985.10.2 | Southern 1-es csoport | Portsmouth | otthon | 3-0 | |
1985.10.23 | Southern 1-es csoport | Charlton | idegen | 3-1 | |
1985.11.13 | Southern elődöntő | West Brom | idegen | 2-2 | büntetőkkel 5-4 |
1985.12.4 | Southern döntő (első meccs) | Oxford Utd | idegen | 4-1 | |
1985.12.17 | Southern döntő (visszavágó) | Oxford Utd | otthon | 0-1 | (összesítés 4-2) |
1986.3.23 | döntő | Manchester City | Wembley | 5-4 |
1989/90
1990-ben meglepően jó szezont zárt a Chelsea: ötödik lett az első osztályban, így nem meglepetés hogy az akkor másodosztályú Middlesbrough ellen a Kékek számítottak esélyesnek. (Ezúttal már jobban figyeltek a szervezők a naptárra, azaz szombaton nem kellett bajnoki meccset játszania a csapatoknak.)
Ebben a szezonban sem tódultak az emberek a kupameccsekre, bár a Palace elleni elődöntőre már összejött egy gyengébb bajnoki meccs átlagnézőszáma (15.000 fő). A Wembley-ben már 76.000 néző látta a csapatokat, tehát a kupadöntő varázsa még mindig működött. Ahogy Bobby Campbell menedzser nyilatkozta:
"Eljutni a Wembley-be egy álom. Nem számít, hogy az az FA Kupa, a Ligakupa, a Zenith Kupa vagy a Leyland Def Kupa. Elmondhatom hogy egy seregnyi edző van az országban, aki irigyli ma Colin Todd-ot (* a Boro menedzsere) és engem."
A finálét Tony Dorigo szabadrúgásgólja döntötte el: 1-0 lett a Chelsea-nek. (Dorigo ausztrál születésű hátvéd volt, aki saját pénzén utazott el Angliába, hogy az Aston Villánál próbajátékon vehessen részt. Szerencséjére megfelelt, és három ott eltöltött év után igazolt a Chelsea-be.)
Csapatunk a döntöben: Dave Beasant - Gareth Hall, Erland Johnsen, Ken Monkou, Tony Dorigo - John Bumstead, Erland Johnsen, Kevin McAllister, Peter Nicholas (c) - Kerry Dixon, Gordon Durie, Kevin Wilson (Kispados: David Lee, Clive Wilson)
Menedzser: Bobby Campbell
1989.11.28 | Southern 2.forduló | Bournemouth | idegen | 3-2 | (hosszabbításban) |
1989.12.22 | Southern 3.forduló | West Ham Utd | otthon | 4-3 | |
1990.1.23 | Southern elődöntő | Ipswich Town | idegen | 3-2 | |
1990.2.21 | Southern döntő (első meccs) | Crystal Palace | idegen | 2-0 | |
1990.3.12 | Southern döntő (visszavágó) | Crystal Palace | otthon | 2-0 | (összesítés 4-0) |
1990.3.25 | döntő | Middlesbrough | Wembley | 1-0 |
Az 1986-os kupagyőztes csapat
Az 1986-os csapatkapitány, Colin Pates (a döntőt követő bajnoki meccs programfüzetén)
Az 1990-es finálé programfüzete